Házassági bontóperek

Házastársi vagyonközösségi szerződések, házastársi közös vagyon megszüntetési szerződések szerkesztése, házassági bontóperekben és vagyonjogi perekben való jogi képviselet ellátása, gyermekelhelyezéssel és gyermektartásdíjjal kapcsolatos perek indítása.

Házassági szerződések:
A Családjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a vagyonközösség általános szabályaitól eltérően - szerződéssel rendezzék. A szerződésben meghatározhatják hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba. A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Házassági szerződés tehát a házasság előtt és alatt is köthető, és nem csupán a már megszerzett hanem a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakra is irányulhat. Miután a házassági szerződésekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is alkalmazni kell, ezért a szerződés utóbb módosítható, felbontható vagy megszüntethető.

Házassági bontóper:

Az érvényesen megkötött házasság megszűnhet:

• valamelyik házastárs, vagy a házastársak egyidejű halálával
• valamint bírósági felbontással, azaz a bíróság házasságot felbontó jogerős ítéletével. A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére (ún. "tényállásos bontás"), vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján (ún. "megegyezésen alapuló bontás") bonthatja fel.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak személyesen kell megindítania, míg ha a pert indító házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a perindításra - a gyámhivatal hozzájárulásával - a törvényes képviselő jogosult. A per személyesen történő megindítása esetén is van lehetőség arra - és a házastárs érdeke is általában ezt kívánja - hogy őt a perben ügyvéd képviselje.

A per a keresetlevél benyújtásával indul. A házassági bontóper indítás illetéke 12.000,- Forint, melyet a felperes fizet meg, ugyanakkor a házasság vonatkozásában előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes. Amennyiben a házasság felbontását a házastársak közösen kérik, úgy az eljárási illetéket is közösen fizetik meg. A keresetlevélben előadott igazolására szolgáló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, kiskorú gyermek esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell. A fentieken túlmenően a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e. A keresetlevél benyújtását követően megtartott első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása, illetve annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. A békítést egyébként a bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson.

Az első tárgyaláson a bíróság a feleket személyesen hallgatja meg. A házastársak személyes meghallgatása csak akkor mellőzhető, ha a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik (pl. kórházi ápolásra szorul vagy fertőző beteg). A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a pert.

Ha a bíróság által megkísérelt békítés eredménytelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, és egyúttal felhívja a felek figyelmét arra, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben ugyanis a per megszűnik.

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.  

A házasság az első tárgyaláson is felbontható, ha a békítés nem vezetett eredményre, és

• a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy
• a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy
• a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A házasság felbontásáról a bíróság - megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően - ítélettel határoz. A házasság felbontása esetén a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és eltartása felől - szükség esetén - az erre irányuló kereseti kérelem hiányában is rendelkeznie kell. A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

A bíróság a házassági bontóperben a perköltség (ügyvédi munkadíj, szakértői díj, stb.) viseléséről - az általános szabályoktól eltérően - a pernyertességtől/pervesztességtől függetlenül, az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. Dönthet úgy, hogy mellőzheti a perköltségben való marasztalást, kötelezheti a feleket, hogy a perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viseljék, de akár kizárólag csak az egyik felet is marasztalhatja a teljes perköltség megfizetésére.

Házassági vagyonjogi perek:

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt

• akár együttesen,
• akár külön-külön szereztek

kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet, akár bíróság által, akár a felek által kötött szerződés formájában.